Közelednek a választások Lengyelországban, és eddig úgy néz ki, hogy igencsak szoros eredményeket várhatunk. A Financial Times átfutotta, hogy jelenleg körülbelül milyenek az erőviszonyok, és mit lehet látni az előzetes közvéleménykutatások alapján. Vannak kedvezőtlen forgatókönyvek is Varsó számára.
Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét.
Júniusban az építőipari termelés volumene 1,4%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, ezzel folytatódott az ágazat teljesítményének süllyedő trendje.
Az igazságügyi reformcsomag teljesítésével a magyar kormány fontos lépést tett az uniós források egy jelentős szeletének felszabadításáért. De az Orbán Viktor vezette kabinet visszafelé elsülő fegyvere lehet, hogy belengette az egész EU-költségvetés felülvizsgálatának megvétózását. A Portfolio-nak nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság mennyire akarja felvenni a kesztyűt egy újabb politikai csetepatéban. Kényes egyensúlyozás vár az uniós intézményrendszerre, hogy elejét vegyék a brexitizációnak, ne tűnjenek túl puhának, és erőt is mutassanak.
Egy új, az Európai Parlament többsége által támogatott német javaslat célja, hogy megváltoztassa az uniós finanszírozású projektek nyilvános kommunikációjának módját. Ahelyett, hogy a projekteket az "uniós forrásokból finanszírozott" felirattal jelölnék, ezentúl a "Az Európai Unió polgárai által finanszírozott" felirat szerepelne rajtuk. A cél az, hogy erősödjön a polgárok azonosulása az EU-val, és növekedjen a költségvetési politika átláthatósága.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéstervezete átfogó értékelést nyújt az Európai Unió tagállamainak demoratikus rendszereiről, Magyarországot pedig szinte minden főbb fejezetnél kiemelik a hazai jogrendszer hiányosságai vagy visszásságai miatt. A szerdán hivatalosan is megjelenő, kiszivárgott dokumentum Magyarországon néhány pozitív fejleményt is megállapít, de jóval több aggályt fogalmaznak meg, így az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes fellépés problémái, a lobbizás vagy az egységes piacot sértő jogi gyakorlatok miatt.
Szakértők és civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság bevonásának hiánya miatt az uniós helyreállítási alap megtervezésével és végrehajtásával is problémák lehetnek több európai országban. Magyarország a jogállamisági eljárás miatt ugyan még nem kap forrásokat az RRF-ből, de az előlegfizetéseket a kormány már megkezdte a magyar költségvetés terhére, ezeknél pedig a vizsgálatok szerint súlyos problémák vannak. Már a hazai projektek tervei is problémásak, míg a végrehajtásuk körül is számos aggályt azonosítottak.
Az Európai Bizottság választ adott a magyar kormány azon kérdésfelvetésre, hogy mi van a magyar uniós forrásokkal, elköltött-e azokat Brüsszel, ha az uniós végrehajtó testület 66 milliárd eurónyi feltöltést kér a közös költségvetésbe, mivel kevés a forrás. Bár a Magyarországnak járó pénzek a helyükön vannak, az még kérdéses, hogy mikor érkezhetnek meg, és meddig lehet még vita a hétéves költségvetésről.
A magyar kormány kommunikációjában szinte már azt üzeni, hogy az Európai Unió bankszámlái teljesen üresek. Bár az Európai Bizottság valóban a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret feltöltését kérte, valójában az összes finanszírozási vállalás teljesítése ütközhet csak nehézségekbe. Két nehéz kő húzza a büdzsét: Ukrajna és a helyreállítási hitelkeret kamatterhei. Az Orbán Viktor vezette kabinet már komoly számonkérést ígért, ami azt vetíti előre, hogy az egyhangúságot követelő döntésnél már most az uniós csúcstalálkozón új front nyílhat a Brüsszellel szembeni harcban.
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.
Az első negyedévben a beruházások volumene 1%-kal nagyobb volt Magyarországon, mint az előző negyedévben. A növekedés meglepőnek számít annak fényében, hogy a magyar gazdaság az év elején is recesszióban volt, igaz, "csak" a gépberuházások ugrottak meg, az építési fejlesztések lejtmenete folytatódott. Az egy évvel korábbihoz képest a beruházási volumen 2,8%-kal csökkent.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolja, hogy 3 és fél milliárd euróval egészítsék ki az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek finanszírozására szolgáló alapot.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar vállalkozások: a turbulens gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük, miközben a kormánya és az Európai Bizottság között kialakult nézeteltérések miatt a kohéziós keret és egyéb támogatások sem elérhetőek, amíg a felek meg nem egyeznek a források feloldásának feltételeiről. De nemcsak a hazai elosztású operatív alapok által nyújtott finanszírozási lehetőségek léteznek, a direkt EU források továbbra is elérhetőek. Ennek részeleteiről fog beszélni előadásában Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető projektmenedzsere a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatának győri állomásán, május 9-én.
Magyarország igazságügyi reformjai pozitív lépésnek számítanak az ország felfüggesztett uniós finanszírozásának egy részének felszabadítása felé, de a Fitch Ratings szerint az esetleges kifizetések időzítése és mértéke továbbra is bizonytalan. Emellett a gazdasági kormányzat döntéseivel kapcsolatban is problémákat látnak, hitelességi kockázatok miatt a leminősítés felé mutató negatív kilátásokat jeleztek.
A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) értésülései szerint a kormány benyújtotta a héten a magyar Helyreállítási terv mintegy 275 milliárd forintos REPowerEU keretét és az RRF körülbelül 3400 milliárd forintos hitelrészét várhatóan lekötő projektlistát az EU-nak, mindezt bármiféle társadalmi konzultáció nélkül.
Az elmúlt években nagy viharoktól mentesen, szépen lassan zárkózott fel Magyarország az Európai Unió átlagához fejlettségben – mondta az Egyensúly Intézet keddi konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus kiemelte, hogy most kezdődnek a tárgyalások az uniós Helyreállítási Alap (RRF) hitel lábáról, ha erről sikerül megállapodni, akkor a közel 10 milliárd euróból szinte kizárólag energetikai és digitális infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket finanszíroznak.
A román kormány 2026-ra szeretné bevezetni az eurót, jóval korábban, mint a jelenlegi céldátum szerinti 2029-es euróövezeti csatlakozás. A helyreállítási pénzek helyes felhasználásával gyorsítanának a folyamaton.
Röst Gergely matematikus és kollégái modellezik a helyzetet.
Az MBH Bank agrárvezetője szerint a száj- és körömfájás miatt át kellene írni az állattartó telepeket érintő pályázatokat is.
Kemény nap vár a forintra, az EKB kamatdöntése már csak jutalomjáték lesz.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
